Megvallom őszintén, ezt a receptet csak holnapra terveztem megírni, a feltekert kiflicskék képét pedig egy kis ráhangolódásnak tettem fel a facebook oldalra.
Azt hiszem a számok láttán, tátott szájjal meg kellett állapítanom, hogy jól sikerült kis kedvcsináló lett! 🙂
Ezek után égetően sürgősnek érzem feltenni, úgyhogy gyorsan meg is írom.
Előtte azért felidézem, amikor a legjobb barátnőm először jött hozzánk látogatóba. Ebből az alkalomból Juci, az anyósom, egy hatalmas tál frissen sült kiflivel jött át délután, megölelgette a Budapestről idecseppent Ritát, mert ő ilyen volt. Óvónéni, aki szerette a gyerekeket, az embereket, az életet, a sürgést, a forgást, de legfőképpen a családot! Nem is folytatom a történetet, mert szerintem nem kell, ez az egy kedvessége, amiből számtalan volt, és, amiket napestig sorolhatnék, pontosan jellemzi őt, és a hiányát számunkra.
A mérce a szokásos 2,5 dl-es bögre! 🙂
Hozzávalók:
– 4 bögre fehér finomliszt (50 dkg)
– 1 kocka friss élesztő (5 dkg)
– 1 csapott evőkanál só
– másfél evőkanál kristálycukor
– 1 bögre tej
– fél bögre étolaj
+ 1 tojás felverve a kenéshez
Elkészítése:
1. A liszttel elmorzsoljuk a cukrot és az élesztőt, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrjuk.
2. Négy gombócra osztjuk a tésztát, gömbölygetjük, majd öt perc múlva egyenként vékony, negyed-fél centi vastag körlapokká nyújtjuk őket. Mindegyik körlapot nyolc cikkre osztjuk, majd kiflikké csavarjuk őket a szélesebbik részüknél fogva.
3. Nekem akkor lesznek a legszebbek, ha teljes tenyérrel görgetem őket, úgy éles csücskük is lesz, és szép formájuk.
4. Sütőpapírral bélelt vagy kivajazott/zsírozott tepsikre tesszük őket, és hagyjuk nagyjából 45-60 perc alatt szép ducira kelni. Ne legyenek túl meleg helyen!
5. Ezután megkenjük őket felvert tojássárgával, és ha szeretnétek szórhattok rájuk sót, köménymagot, reszelt sajtot, szezámmagot, kinek mi tetszik. Én semmit sem tettem rájuk, mert az aprónép úgy óhajtotta! 🙂
6. 190 fokra előmelegített sütőben, alul-felül sütés programon aranyszínűra sütjük őket.
Jó étvágyat! 🙂
