Igazi modern desszertnek nevezhető, hiszen a sós karamella nem volt túlzottan divatos kis hazánkban. Én is ódzkodtam a kezdekben tőle, ami elég nagy hiba volt.
Valamiért az édes-sós párosítások mindig nagyon megosztóak. Ezesetben ez egy nagyon szerencsés találkozás, hiszen a picit tömény, már-már émelyítő karamellát egy egészen más dimenzióba emeli ez a kis só. Sose gondoltam volna, hogy a karamellának egyenesen kell is a só, pedig így van. Adjatok neki esélyt, nem fogjátok megbánni.
A mérce a szokásos 2,5 dl-es bögre! 🙂
Hozzávalók:
egy és negyed bögre kristálycukor (20 dkg)
fél bögre 30%-os tejszín (1,25 dl)
8 dkg szoba hőmérsékletű vaj
egy csapott teáskanál só
Elkészítése:
Egy közepes méretű lábosban, a közepesnél kissé erősebb hőfokon olvasztani kezdjük a cukrot.
Eleinte nem kavargatjuk, csak megrázzuk. Mikor elkezd már olvadni, bugyogni oldalt, akkor elkezdhetjük néha-néha átkeverni.
Ha nagyon hirtelen olvadna, barnulna, vegyünk vissza a hőfokon.
Ha szép, világos színűre felolvadt, akkor húzzuk félre a tűzről. Adjuk hozzá a felkockázott, szobahőmérsékletű vajat, helyezzük vissza a tűzre, és forraljuk össze közepes hőfokon, míg szép homogén nem lesz. Közben kéz habverővel folyamatosan kevergessük. Ha szép egyenletes, húzzuk félre a tűzről és adjuk hozzá óvatosan, vékony sugárban csorgatva a meleg tejszínt is, helyezzük vissza a tűzre, és forraljuk további négy-öt percig folyamatos kevergetés mellett. Közben adjuk hozzá a sót. Nagyon vigyázzunk, óvatosan és körültekintően öntsük bármit a felolvadt cukorhoz, mert gőz csaphat fel!
Hagyjuk öt percig hűlni, majd öntsük át egy csatosüvegbe, vagy amiben szeretnénk tárolni. Míg hűl, ne helyezzük rá a tetejét, ha kihűlt, akkor keverjük át, zárjuk le és tegyük hűtőbe, ahol egy-két hétig tárolhatjuk, addig biztosan eláll!
Tárolása hűtőszekrényben, viszont felhasználás előtt vagy fel kell melegíteni vagy hagyni szobahőmérsékleten, míg el nem éri a megfelelő állagot. Ha kenhetőre szeretnénk, akkor szobahő elég neki, de ha folyékonyra, akkor langyosítsuk mikróban például!
