Ami mákos, az bármilyen formában jöhet, nincs ez másképpen a dióval sem, na de ha a dió és a mák nudlira kerül, annál jobb nem is történhetne velük. Imádom a nudlit, persze a házit, azt, amit forrón vajba forgatunk, hogy szépen rá tudjon tapadni a cukros mák és dió, azt, amelyik burgonyás ízű, és amibe beleharapni egyet jelent azzal, hogy kicsit újra gyerek lehetek 🙂 Ez az a recept, amit nyilván mindenki ugyanúgy csinál, én azért leírom, hogy a kislányaimnak meglegyen…
A mérce a szokásos 2,5 dl-es bögre! 🙂
Hozzávalók
70 dkg burgonya
2 bögre fehér finomliszt (25 dkg)
1 csipet só
1 tojás
+ 5 dkg olvasztott vaj vagy margarin
+ ízlés szerint cukrozott mák, illetve cukrozott dió
Elkészítés
A burgonyákat alaposan megmossuk, majd sós vízben megfőzzük.
Ezután lehúzzuk a héjukat, majd krumplinyomón áttörjük őket.
Miután a krumpli kihűlt, a liszttel, a tojással és a sóval lágy, de nem puha tésztává gyúrjuk. Ha nagyon ragad, akkor adjunk még hozzá lisztet!
Egy centi vastagra nyújtjuk, majd másfél centi széles csíkokra vágjuk, melyeket megsodrunk, majd körülbelül öt centis darabokra vágjuk.
Ezeket lobogó, sós vízben addig főzzük, míg fel nem jönnek a víz tetejére, ez mindössze egy-két perc. Ekkor szűrőlapáttal kiszedjük őket, és az olvasztott vajba beleforgatjuk őket.
Nem kell, de ahogy a képen látszik, én mielőtt beledobom a nudlikat a főzővízbe, még egyszer átsodrom, hogy a végei el legyenek nyújtva. Hogy miért, azt nem igazán tudnám indokolni, valamiért én így szeretem 🙂
