És ez nem csak egy csábítónak szánt nevecske, hanem valóság alapon lett elkeresztelve, ugyanis ez a fánk valóban egy mesekönyvben szerepel, így természetesen mi is elkészítettük.
Az Elza Hajnalvölgyben egy bűbájos történet, ami a hagyományőrzés jegyében született, és a mai gyerekeknek íródott. Az én két kislányom nagyon megszerette, és mindig várták az estét, hogy folytatódjon a vidéken nyaraló, budapesti kislány kalandja.
A herőce egy népies elnevezés, ismerhetjük csöröge, herőke, forgácsfánk és még számtalan néven. Ahogyan pedig az lenni szokott számtalan variációban és formában készülhet, mindenhol másra esküsznek, mind a név, mind az eredet, és persze a hozzávalók tekintetében is.
Az egy, amit ildomos használni az elkészítéséhez az a derelyemetélő.
Én most egy olyan variációt készítettem, ami a lányaim ízlésre lett szabva, vagyis legyen pufibb, és ne vékony, belül puha, lukacsos, ne szívja meg magát picit sem olajjal, és kívül legyen egy nagyon vékony kérge.
Pont ilyen lesz a végeredmény: a tejföltől gazdag, a zsírtól házias, a szódabikarbónától pufi, a tojástól pedig laza és hólyagos.
Nagyon fincsi, és rendkívül kiadós.
Ami a formáját illeti, én egyszerűen hosszabb csíkokra metéltem, és megcsomóztam őket. Hamar megvan, és mégis különleges, formabontó. A tésztája lágy, így könnyen lehet vele dolgozni és nyújtani is nagyon egyszerű, úgyhogy bátran álljatok neki.
A mérce a szokásos 2,5 dl-es bögre! 🙂
Hozzávalók:
– 4 bögre fehér finomliszt (50 dkg)
– 1 csapott teáskanál szódabikarbóna
– 3 tojás
– 1 kis doboz tejföl (175 g)
– 1 púpos evőkanál zsír
– 1 csipet só
Elkészítése:
1. A lisztben elkeverjük a szódabikarbónát, majd a többi hozzávalóval együtt lágy tésztát dagasztunk, gyúrunk belőle. Ha nagyon ragad, akkor adjunk hozzá még egy marék lisztet, de ügyeljünk rá, hogy ne lisztezzük túl, tényleg legyen lágy, hiszen vékonyra kell majd nyúltanunk, és nem szeretnénk, hogy meg kelljen küzdeni a tésztával.
2. Fél órát pihentetjük letakarva.
3. Lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk a tésztát. Olyan fél centi vastagságú legyen.
4. Ezután derelyemetszővel másfél két centi széles, 15-20 cm hosszú csíkokat vágunk, melyeket a képen láthatóan megcsomózunk. Mint a cipőfűzőnél az első mozdulat, csak hagyunk rajta egy karikát, nem húzzuk meg teljesen.
5. Forró olajba tesszük őket, és közepes lángon megsütjük mindkét oldalukat. Célszerű őket többször átforgatni, hogy egyenletesen süljenek. És fontos, hogy ne a karikát, hanem a két kilógó véget fogjátok, mikor az olajba teszitek, akkor biztos, hogy nem tud kikötődni a cipőfűzőtök. Illetve fánkcsomótok 🙂 A csomókat pedig egytől-egyig gyártsátok le, ne a sütés közben foglalkozzatok velük, mert közben túl fognak sülni a fánkok, mert azok nagyon gyorsan pirulnak!
6. Bőven megporcukrozva vagy lekvárral (vagy porcukorral és lekvárral 🙂 tálaljátok, mert a tésztájában nincs cukor.
Jó étvágyat!
Ha szeretitek a gyors, egyszerű recepteket, akkor találkozzunk a Facebook oldalamon is! 🙂
Rupáner-Gallé Margó Hivatalos Oldala
És várlak Titeket az Instagramon is, ahol mindig egy lépéssel a receptek előtt járhatsz, mert oda kerülnek fel elsőként a fotók 🙂