“Mádlen”t sütöttünk ma Laurámmal. Kint borongós volt az idő, Lizus elszenderedett a szobában, és mi mást lehetett volna csinálni, mint apró, csörgős süteményformákban francia süteményt sütni. Még a villanyt sem kapcsoltuk fel, félhomályban beszélgettünk a lassan hatévesemmel élete nagy dolgairól, miközben ő lisztes arccal, beharapott ajkakkal kente ki egy ecsettel a csillogó kagylócskákat, és élvezettel mondogatta, hogy “mádlen, mádlen, mádlen”.
Valahogy pont ilyen idillinek képzeltem a közös sütést, mikor még nem voltam anyuka: én édes apróságokat készítek egy édes aprósággal, aki csavargatja a fonott copfocskája végét, miközben azt tervezgeti, hogy majd lesz porcukros és a huginak olvasztott csokiba mártott, büszkén elmosolyodik, mikor eszébe jut, hogy Párizs Franciaországban van, és ott van az Eiffel torony is, puszit nyom az arcomra, átöleli a derekamat, és miközben kérdez, csiripel, magyaráz, reklamál, a mondandója elején vagy végén mindig ott a szó:”anya”.
A Madeleine pedig éppen olyan, mint ahogyan készül: finom, francia, attól, hogy apró, mégis különleges, ráérős, takarékos, de nem bonyolult, ellenállhatatlan átmenet az omlós teasütemény és a puha piskóta között.
Mi porcukorral fogyasztottuk, és forró, olvadt étcsokoládéba mártogattuk. Itt pontot is teszek a történet végére.
A mérce a szokásos 2,5 dl-es bögre! 🙂
Hozzávalók kb. 25-30 darabhoz:
– 10 dkg vaj
– 10 dkg kristálycukor (bő fél bögre)
– 2 tojás
– 10 dkg fehér finomliszt (szűk háromnegyed bögre)
Zárójelben megjegyzem, hogy a fém formácskákkal dolgozni nem egy leányálom, ha jót akartok, akkor inkább szilikonformát szerezzetek be!!! 🙂
Elkészítése:
1. A vajat felolvasztjuk, majd félretesszük. Én mikróban olvasztottam.
2. A cukrot és a tojásokat habosra keverjük. Ez turmixgéppel nagyjából 5-10 percet jelent, de cserébe megspóroljuk a külön tálban tojásfehérje felverést, beleértve a tojások sárgájának különválasztását, valamint a plusz edények mosogatását.
3. Ezután hozzákeverjük az olvadt vajat, majd a lisztet is. A masszát ezután tíz percre hűtőbe tesszük, hogy kicsit szilárduljon.
4. Ez idő alatt a formákat kiolajozzuk. Már ha fém formát használunk, amennyiben szilikont, akkor nem kell kikenni semmivel, ez esetben nyugodtan megihatunk helyette egy jó nagy bögre tejes kávét 🙂 Egyébként itt zárójelesen megjegyezném, hogy a fém formákat beszerezni nem egy nagy kiadás, általában tízesével vannak csomagolva, az enyémek számszerűen kétszáznegyven forintba kerültek, per csomag és nem darab…
5. A sütőt 190 fokra melegítsük elő, alul-felül sütésre.
6. Míg a sütő melegszik, addig a formákba kanalazzunk a masszából annyit, hogy ne legyen teljesen tele, mert egy picit dagadnak majd a sütés során.
8. Én kivettem a sütőm rácsát, és arra tettem a formákat, mert a tepsin nagyon billegtek. Úgy egyensúlyoztam ki, hogy az egy sorba kerülő formák végeit egymásra támasztottam. De csak a peremeket!
9. Körülbelül tizenkét perc alatt sültek szép aranyszínűre.
Jó étvágyat és szép időtöltést vele Nektek! 🙂
Ha szeretitek a gyors, egyszerű receptek, akkor találkozzunk a Facebook oldalamon is! 🙂
Rupáner-Gallé Margó Hivatalos Oldala
