Egy hozzávaló, a munka nulla vele, de az eredmény, az valami mennyei nyalánkság. Aki emlékszik a retro tejkaramella ízére, az képzelje hozzá, hogy mindezt egy selymes, sűrű, csillogó karamellafolyam formájában csorgathatja egyenest a szájába vagy fagyira, tortára,...
Nem tudom, hogy kinek vannak még hajmeresztő élményei a szétesős grízgaluskákról, de nekem vannak. Sok-sok éve találtam rá ezekre a tökéletes kis gömböcökre, amik elronthatatlannak bizonyultak, valóban beléjük szalad a kanál, puhák, és nagyon-nagyon finomak! Gyorsan...
Ez is egy szépséges, illatos őszi kis darab, ami kiváló uzsonnára egy bögre forró tea kíséretében, vagy a gyerkőcnek a tízórais dobozba, mert másnap is csoda puha és ugyanolyan ízletes, mint a sütés napján. Munka vele pedig: szinte semmi! És csempésztünk bele almát,...
Másnapra sem szárad ki, tökéletesen puha, a tésztája pedig valahol a pizza és a pogácsa közt van! Tehát nem az a foggal tépős… 🙂 Olyan, amilyennek az én kislányom megálmodta, így a szokásos vizes-olajos pizzatésztát gazdagabbá tettem tejföllel, tejjel és vajjal....
Szeretettel, garantált vidám hangulattal, finom ételekkel, hideg italokkal, vízi programokkal, kiváló zenészekkel (Pataky művek, Supernem, Paddy and the Rats, Pedrofon, gyerekzenekar és még sokan mások), mécses úsztatással, giga tábortűzzel, kézművesekkel, borutcával,...